Hűha. Sose volt ilyen zavaros napom. Még mindig nem tudom felfogni! Na, akkor szép sorjában.
A reggel ugyanolyan volt. Felkeltünk, elkészültünk odaértünk és a végzősök megint eltiportak, szokás szerint. Az órák unalmasak voltak. Kivéve egyet. A tesit. Mikor kicsengettek a 6. óráról Belláékkal bementünk az öltözőbe. Mikor átöltöztünk beléptünk a tesiterembe. Mint egy stadion! Lelátókkal! Hűű. Az elején bemutatkozott Tamás bácsi és elmondta mikor mi lesz stb... (az osztály egyik fele bealudt)
-A mai órán az a-sokkal fogtok kosarazni. -magyarázta. A biztonság kedvéért azért elmondta a játék szabályokat. És meg fújta a nyálkás sípját. Fuj. Ment ment a játék menete... mi. lányok untuk az egészet mert nekünk senki nem passzolt.
-Yeeaahh!!! -ordítozta Robi. Bedobott egy kosarat. Hát ööö... hogy is mondjam? Leszakította (!!!) magáról a pólóját és elkezdte ütögetni a mellkasát. A nem normális. De jót röhögtünk rajta a reakción is meg azért is mert a mi kosarunkba dobta a labdát. :D
Aztán egyszer csak (de tök váratlanul) -remélem véletlen- rám dobta egy a-s fiú a labdát teljes erőből. Az orromra célzott. Vérzett. Húú, nagyon fájt. Liliék a másik oldalon voltak ezért a legközelebb Bence mellettem volt aki el kísért a suli konyhára. Nagyon rendes volt mert letörölgette az orromat. És olyan helyes!!!
-Na most már jobb? -kérdezte egy cuki mosollyal. -Hahó, itt vagy? -kérdezett újra mivel annyira el voltam kábulva. Tőle.
-Ööö... igen, itt vagyok -mosolyogtam vissza.
-Akkor most már jobb?
-Igen. És köszi.
-Semmiség.
Aztán visszamentünk de akkor már öltöztek.
-Úúú, mi volt? -kérdezték a lányok izgatottan. Aztán elmeséltem az egészet elég részletesen.
-Azthiszem szerelmes vagyok -ábrándoztam. Hát ennyit a mai napról. Fogalmam sincs mi lesz ebből de reménykedem... :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése